30 éves az önkormányzatiság Magyarországon 3. rész

Röst János: A 2002-2006 közti időszak volt a legeredményesebb, Litter Nándor (MSZP) polgármesterségével.

A 30 éves önkormányzatiság történetéhez hozzátartozik a kezdeteknek, az azt megelőző két év politikai mozgalmainak és a benne résztvevő személyeknek a megismerése és az első szabad parlamenti választás is. Röst János (SZDSZ), 1990-1994 között önkormányzati külsős bizottsági tag, 1994-2010-ig önkormányzati képviselő, 2002-2006-ig alpolgármester.

– Politizált-e korábban? – tettük fel a kérdést Röst Jánosnak.

– Nem. Műszaki, mérnöki értelmiségiként politikamentes életet éltem. Zala megyében a nagykanizsai reformkommunisták elsőként buktatták meg a pártbizottságot, valamint az MDF-nek itt alakult meg a dél-dunántúli centruma. Ebben a közegben nem volt tere számomra a politizálásnak, egyikük iránt sem éreztem világnézeti vonzódást, libidót.

– Hogyan kezdődött?

– Az 1988-89. évi politikai változások megérintettek: a demokratikus ellenzék országos jelenléte, Nagy Imre újratemetése, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások, és a 4 igenes népszavazás. A népszavazáson „liberális ösztön- demokrataként” próbáltam meggyőzni az ismerőseimet, barátaimat. A lökést az adta meg, hogy a népszavazás végeredményénél Zala megye volt az utolsó. Két lehetőséget láttam akkor: vagy másik megye vagy az SZDSZ megalakítása. Akkor az SZDSZ tűnt egyszerűbbnek. Ezek a folyamatok döbbentettek rá, hogy az addigi politikai, gazdasági berendezkedések megváltoztathatók.

– A kezdetekkor mely személyek voltak a kanizsai pártoknál a politikai meghatározók?

– Az MDF-nél Tarnóczky Attila, Czupi Gyula, az MSZP-nél Göndör István és Böröcz Zoltán, az SZDSZ-nél személyem mellett, a parlamenti választásokig Czene Csaba. Meg kell emlékezni Zsoldos Ferenc úrról, aki az 1989-90-es időszakban Nagykanizsa VB. tanácselnöke volt, és aktívan, korrektül, tisztességgel hozzájárult az átmeneti időszak levezényléséhez. 1989. év végéig Nagykanizsán megalakultak az MDF, az SZDSZ, az MSZP, a FKgP, a Munkáspárt, a KDNP, az MSZDP helyi szervezetei és a Nagykanizsai Városvédő Egyesület. A helyi Fidesz csoport 1990-ben alakult meg. Az 1990. évi parlamenti választást Nagykanizsán Tarnóczky Attila (MDF) nyerte Solti Károlyt (SZDSZ) megelőzve. Ősszel Nagykanizsán az SZDSZ elsöprő győzelmet aratott, és a Fidesszel jelentős testületi többséget szerzett. Dr. Kereskai István lett a polgármester (SZDSZ), és Farkas Zoltán (Fidesz) alpolgármesterrel vezették a várost az 1990-1994 közötti időszakban (SZDSZ- Fidesz koalíció jött létre ebben a ciklusban, a polgármestert a testület választotta meg, az MDF jelöltje Rózsás János volt). Az első ciklus volt a legnehezebb, mert a tanácsi rendszert kellett átalakítani önkormányzati rendszerré kellő tapasztalat nélkül, ráadásul úgy, hogy jelentős intézményrendszert kellett működtetni a korábbi tanácsi gazdasági társaságok egyidejű átszervezésével együtt. A későbbi testületek mindegyike végrehajtott fejlesztést a politikai és gazdasági lehetőségei és a személyi állománya képességeinek a függvényében.

– Az első ciklus mellett melyiket tartja a legeredményesebbnek?

– Elfogultság nélkül állíthatom: a 2002-2006 közti időszakot, ahol Litter Nándor (MSZP) polgármester úr helyetteseként, alpolgármesterként dolgoztam. Az elmúlt 30 évnek ebben az időszakában volt a legátgondoltabb, projekt- szemléletű, városi gazdasági stratégiai programja, és ehhez jelentős kormányzati lobbi társult Göndör István (MSZP) és Kovács Kálmán (SZDSZ-informatikai miniszter) személyében.

– Mit tart a legnagyobb eredménynek?

– Gazdaságfejlesztés területén a laktanyák tulajdonjogának a megszerzését, a közművesítésükkel fejlesztési lehetőségeket, munkahelyteremtést az Ipari Park, valamint a volt Thúry (Dózsa) laktanya területén és az M7 autópálya megépítését. A szívemnek a legkedvesebb a városi könyvtár megvalósítása (2001-ben), ahol a könyvtárépítő bizottság tagjaként dolgoztam. Minden ciklus lezárásaként készült átfogó jelentés, megérne egy elemző munkát a ciklusok összehasonlítása.

– Foglalkozik e jelenleg politizálással?

– Nem! Élem a civil életemet, úgy is fogalmazhatnék viccesen, hogy a „politikai drogfüggőségnél” 10 éve „tiszta” vagyok. A „Kanizsai háromszög” c. könyvem (1989-2009 - Közélet és humor alcímmel) 20 éves jubileumi kiadásként, 2009-ben jelent meg, és a kanizsai közélet 20 éve lett benne feldolgozva. Azt követően, 2010-ig, még egy évet volt jelen Nagykanizsán a liberalizmus politikai képviselete a kanizsai SZDSZ révén. A 2009/2010-es időszak feldolgozása folyamatban van. Ez év végére tervezem a „Kanizsai háromszög 2.1.” c. könyv megjelentetését, melyben a közéleti adatok, események, a szabad vélemények tájékoztatása, bemutatása mellett szeretném a történelemhamisítást is megakadályozni.

– Mi a véleménye Nagykanizsa jelenlegi közéletéről?

– 2006-tól 2019-ig, 13 évig a Fidesz irányította abszolút többséggel a várost, ez meghatározta a jelenlegi állapotokat. A működés másik oldala pedig az önkormányzatok jogköreinek, feladatainak, pénzügyi lehetőségeinek a kormányzati csökkentése. Jelen kormányzati irány a tanácsi irányítási rendszer felé történő visszalépés, visszatérés az állampárti utasításos, centralizált rendszerhez, a 30 évvel ezelőtti modellhez. Kívülről, a közgyűlésben az ÉVE-frakció látszik a célratörőbbnek, tudatosabbnak. A következő parlamenti választásig (2022) a szembenállás szerintem biztosan megmarad. A tavaszi járványhelyzet alatt lehetett volna ezt emberi gesztusokkal részben feloldani, de egyik oldal sem tett erre hatásos kísérletet, sőt jelentősen rosszabbodott a helyzet. Ennek a felelőssége nagyobb részt a „járványügyi vészhelyzet” alatt regnáló kormánypárti városvezetésé. Gesztusokat, kompromisszumos javaslatokat elsősorban mindig az adott időszak irányítói, a hatalmon lévők tehetnek – vélekedett Röst János.

Bakonyi Erzsébet

(Fotók: Kanizsa Médiaház)