Mesterségem címere

Boa Endre életében már több, mint 50 éve szerepel a fafaragás. Felmenői mind a faipar valamely területén dolgoztak. Apai ágon dédapja erdész volt, nagyapja és édesapja pedig bognár. Ő maga építőipari szakközépiskolában tanult, de mindig is tudta, hogy a fafaragással szeretne foglalkozni.   Gyermekkorában Csörnyeföldön nőtt fel. Itt lehetősége volt közelebbről megismerkedni a szakmával Soós Lajos, az akkor már híres faszobrász művész által.

– Minden ember életében vannak olyan fontos pontok, amik meghatározóak az életében. Már Letenyén laktam, amikor megismerkedtem Bedi Lászlóval. Elkezdtem hozzá járni és közben bekerültem a Zala Megyei Népművészeti Egyesületbe. Eljártam Zalaegerszegre, ez már a 80’-as évek közepe volt, és onnan már lehetett tudni, hogy mivel fogok én foglalkozni. Az építőipari hivatásomat ott hagytam, és ez már lehetőséget adott arra, hogy tudjak foglalkozni a faragással - árulta el Boa Endre, népi iparművész.

Eleinte a díszítő faragással, népies díszítéssel ismerkedett meg, de az első pillanattól érezte, hogy a figurális szobrászkodás áll hozzá közel. A 90’-es évek közepétől pedig életpályája a szakralitás és a történelmi szobrok irányába terelődött. Elmondása szerint arra született, hogy ezt a stílust képviselje.

Munkái közt kisebb-nagyobb méretű és stílusában szerteágazó szobrok is találhatóak. A három és fél métertől egészen 30 cm-ig terjedő skálán bármely nagyságban alkot. Méretben két féle szobor van, amivel az ember foglalkozik. Egy kisebb szobor 4-5 nap alatt készül el, ám a nagyobb van, hogy 10 nap, akár 2 hétig is eltarthat. Tapasztalatai alapján akad olyan is, hogy egy 30 cm-es szobor elkészítése is igényelhet annyi időt, mint egy két és fél méteres köztéri szobor, hisz olyan kidolgozottságot kíván. A különbség a két méretű alkotás során az, hogy más technikával dolgoznak egy beltéri szobornál: késsel és vésővel. Ilyenkor kizárólag a manuális képességek dominálnak. A nagyoknál, a kültérieknél már különféle technikai eszközök adnak segítséget. Előkerülnek a különböző elektromos gépek, kézi  fűrészek, bárd, vagy szalukapa.

Nem mindegy, hogy milyen fával dolgozik

– A gyümölcsfákból lehet nagyon szépen faragni. Érdekes, hogy táplálnak is bennünket, illetve amikor elkészül egy szobor, lelkileg egy élményt ad át. A diófa a legjobban faragható, aztán a körtefa, ami engedi magát megformálni és nagyon szép színe van. De a faragók legkedvesebb fája a hársfa. A köztéri szobrok pedig tölgyfából készülnek, ami a legtartósabb és viszonylag nem kemény, hisz időjárás- és időállónak is kell lennie - folytatta Boa Endre.

Az évek alatt több határon túli országba is kérték munkáit. Alkotásai megtalálhatóak Horvátországban, Erdélyben, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában is. Az iparművésznek van már olyan szobra, ami több, mint 30 éve áll köztéren. Ezeket persze megfelelő időben fel kell újítani, le kell festeni.

Fotók: Horváth Zoltán

A szobrász idei munkáiról is beszámol

Ez az év jelentős munkáknak adott alkalmat. Utóbbi felkérése a zalacsébi Trianon Emlékparkba volt, ahova három és fél méteres oszlopot kellett megfaragni. A tervekkel elkészült, ám a pandémia közbeszólt: a projektet elhalasztották. Emellett két országos pályázat is előtérben van. A Fafaragók Konferenciájára egy megadott téma alapján készülő szobor elemein dolgozik. Ezt a rendezvényt két évente szervezik meg, s ennek keretében egy kiállítás is szerepel. Az idén szeptember elején lesz a találkozó. Boa Endre az októberi Országos Népművészeti kiállításra is készül. Ez két lépcsőben megtartott rendezvény. Először egy regionális, melyet Zalaegerszegen rendeznek meg, majd év végén pedig Budapesten. Ezek mellett a Magyar Művelődési Akadémia szervezésében elkészül az ország betleheme a fővárosban a Parlament előtt. Boa Endre hozzá tette, hogy Zalában hárman kaptak felkérést erre a projektre. Ő maga már elkészítette az egyik szobrot, a másik pásztor figura egy koprodukció lesz Bereczky Csaba népi iparművész kollégájával.

Gerencsér Dóra