Az elsőnél egy második

Néhány hete már ismert, hogy a kézilabdázóknál berekesztették az összes bajnoki pontvadászatot és a Tungsram SE Nagykanizsa NB II-es férfi csapata az élen „zárt”, egyik játékosa, Kovacsics Ferenc pedig a második helyen a góllövők listáján.

Kovacsics Ferenc (szemben) a Tungsram SE Nagykanizsa színeiben a csonka szezon során 113-szor bombázott az ellenfelek hálójába

Fotó: Gergely Szilárd

A 27 esztendős kézilabda játékos nevének is lesz még jelentősége történetünkben, mint ahogy góljai számának is, mely 113 volt 16 meccset követően.

- Egy mérkőzésen sérülés miatt nem tudtam játszani, vagyis 15 találkozón léphettem pályára – kezdte a somogyi származású Kovacsics Ferenc, aki bő másfél esztendeje, még a Tungsram csapatának NB I B-s szezonja előtt szerződött Kanizsára Dabasról úgy, hogy a 2017-18-as idényben a Pécsi VSE-nél játszott a második vonalban. - Csapatunk teljesítményét nézve csalódott voltam a szezon berekesztése miatt, mert magabiztosan vezettük a bajnokságot. Sajnos így a feljutást sem tudtuk kiharcolni, ami célunk volt egyébként és jó úton is haladtunk a kitűzöttek felé.

Persze bizonyos fokig a bajnokságot is górcső alá vettük azért a játékossal, akinek ráadásul összehasonlítási alapja is van - az NB I B-t és az NB II-t vizsgálván.

- Úgy gondolom sokban különbözik a két szint, az NB II-ben heti 3-4 edzéssel a többi együttes fölé tudsz kerekedni, az NB I B-ben ugyanakkor nem lehet csak a tréningek számára hagyatkozni, hanem ahogy a hétközi munkára, úgy a meccsekre is komolyabb elemzéssel, taktikával kell készülni.

Kovacsicson a pontvadászat során azonban nem csupán a góljai száma végett érezhettük, hogy elemében érzi magát, időnként mintha kimondottan a közönségnek kézilabdázott volna.

- Nem titok, igen, szeretek a nézőknek játszani. A lelátón helyet foglalók ugyanis azért jönnek ki a meccseinkre, hogy jól érezzék magukat, a csapatnak meg az a célja, hogy az összecsapásokat megnyerje és szórakoztassa a publikumot. Szerencsére ez jól működött ebben a szezonban. Talán azt lehetett még észrevenni, hogy időnként meghallottam a vicces beszólásokat, akkor esetleg ki is tekintettem a szurkolók felé.

Akik között természetesen jó néhány alkalommal a családtagjai is jelen voltak. Gondolhatnánk, időnként testvére, a Fradi klasszisa, Kovacsics Anikó is fel-feltűnt a Kanizsa mérkőzésein...

- Huh, hát, szerintem Ani idén nem nem volt kint azon alkalmakkor, amikor mi léptünk pályára a bajnokságban, mivel nem járt gyakran haza. De ha tévedtem, akkor elnézést kérek tőle, ugyanakkor tavaly augusztusban a Ferencváros Nagykanizsán a Krim Ljubljana ellen mérkőzött, akkor pályára is lépett és mi láthattuk a srácokkal a játékát.

Persze, hol van már a tavalyi nyár, minden bizonnyal a sportolókat is foglalkoztatja, miként alakulhatnak a továbbiak, főleg egy csonka idény után.

- A következő szezonról, esetleg a jövő évről még sajnos nem tudok mit mondani. Nem ismerünk még konkrétumokat, de remélem a jövőben is Nagykanizsán tudom folytatni a kézilabdát. Ami talán a helyzetemben nem elhanyagolható, olyan munkám van, melyet otthonról, somogyi lakhelyemről is meg tudok oldani, de nem kérdés, a sport szempontjából azt szeretném, minél előbb térjen vissza minden a normális kerékvágásába!

P.L.