Áldoktorok, kuruzslók: de mi is az a kuruzslás?

Az egészség a legnagyobb kincs, amit a természettől kaphatunk. Egy beteg ember szinte bármire képes azért, hogy meggyógyuljon. Sok haszonleső, szívtelen, gonosz ember ezt használja ki, amikor csodadoktorként feltüntetve magát, gyógyírt ajánl – persze jó pénzért – bármely betegségre. És amíg egy egészséges ember egyszerűen kinevetheti a vajákost, addig a beteg két kézzel kapaszkodhat beléje, akár mindenét odaadva, csak hogy meggyógyuljon. Az ilyen áldoktorokat üldöznie kell a törvénynek.

A hatályos magyar büntető törvénykönyv szerint, aki ellenszolgáltatásért cserébe, vagy pedig rendszeresen, az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, bűncselekményt követ el, és vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés súlyosabb – három évig terjedő szabadságvesztés –, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el: ekkor már bűntettet, és nem vétséget valósít meg az elkövető.

Először is fontos tisztázni, hogy Magyarországon orvosi gyakorlat végzésére kizárólag az jogosult, akinek hazai egyetemen szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van, illetve az is, akinek külföldi egyetemen szerzett és honosított, egyenértékűségi záradékkal ellátott általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van. Továbbá az a külföldi állampolgár is, aki engedély alapján, az oklevelének honosítása nélkül fejthet ki Magyarországon orvosi tevékenységet, feltéve, hogy külföldön nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

Itt fontos megjegyezni, hogy az oklevéllel rendelkező orvos sem végezhet bármely féle gyógyítási tevékenységet. Könnyen belátható, hogy egy fogász nem dolgozhat sebészként, és az állatorvos sem nyithat körzeti orvosi rendelőt.

A gyógyítás joga az orvosé, aki egy évtizedig tanulja az egyetemen a hivatását: az állampolgárok, illetve az emberek egészségügyi védelme az állam számára kiemelkedő fontosságú cél, ezért elemi érdek, hogy orvosi tevékenységet csak olyan személyek végezzenek, akik rendelkeznek az ehhez szükséges orvosi képesítéssel, végzettséggel és szakirányú jogosultsággal.

Ebből kifolyólag, a kuruzslás bűncselekményének elkövetési magatartása minden olyan orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység végzése, amely akkor lesz büntetendő, ha rendszeresen, ellenszolgáltatás fejében, és persze jogosulatlanul végzik azt. Illetve, már akkor is megvalósul a kuruzslás, ha ennek az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységnek a kifejtésére ugyan ellenszolgáltatás nélkül, de mégis jogosulatlanul és rendszeresen kerül sor.

Az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységeket részletesen az egészségügyről szóló törvény határozza meg. Alapvetően ide tartoznak például a belgyógyászati terápiák, a műtétek és az egyéb sebészeti, fogászati beavatkozások, vagy a kezeléshez szükséges gyógyszerek kiválasztásával, a terápia megállapításával, gyógyszer rendelésével, adagolásával elkövetett kuruzslás is.

Különös eset, de többször előfordult már az is, hogy egy orvosi asszisztens elles néhány mozdulatot az orvostól, majd önjelölt doktornak áll. Néhány éve a gárdonyi nyomozók fogták el azt az 55 éves, velencei fogtechnikust, aki évek óta diploma nélkül látta el pácienseit. A férfi elfogásával egyidejűleg az áldoktor 31 éves csákvári asszisztensnőjét is letartóztatták, majd bűnügyi őrizetbe vették a rendőrök. És, hogy az igazságszolgáltatás milyen komolyan veszi az efféle bűnügyeket: a székesfehérvári bíróság az elfogása után a kuruzsló férfit előzetes letartóztatásba helyezte… Hasonló eset történt Nagykanizsán is: városunkban 2012-ben bukott le egy kuruzsló fogászati asszisztens.

Nem minősül viszont orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységnek például az elsősegélynyújtás, sebfertőtlenítés, vagy a sérülés bekötözése: ezekben az esetekben tehát nem valósul meg a bűncselekmény, azaz, ezeket bárki elvégezheti, ez józan paraszti ésszel is könnyen belátható. A kuruzslás csak aktív tevékenységgel (vagyis aktív magatartással) követhető el: közös pontja az elkövetési magatartásoknak, hogy azt az elkövető mindig jogosulatlanul végzi. Ellenszolgáltatásnak számít bármely vagyoni juttatás, amit az elkövető kap.

A kuruzslás minősített eseteinek közös jellemzője, hogy súlyosabban büntetendőek azok a bűnesetek, amikor az elkövető magát – megtévesztően – orvosi gyakorlatra jogosultnak tünteti fel, illetve akkor is, ha másoknak e tekintetben fennálló tévedését nem oszlatja el. Miről lehet itt szó? Súlyosabban minősül tehát az az eset, ha valaki úgy követi el a kuruzslást, hogy magát orvosként, a „dr.” cím viselésére jogosult személyként tűnteti fel (vagyis dr. xy-ként mutatkozik be). De elkövetheti a kuruzslás bűntettét az az állatorvos is, aki ugyan jogszerűen viseli a neve előtt a „dr.” előtagot, azonban nem oszlatja el a hozzá forduló ember tévedését, miszerint ő nem az emberek, hanem „csupán” az állatok gyógyítására jogosult: vagyis ekkor önmagát – hamisan – az emberek gyógyítására jogosult orvosként tünteti fel.

A kuruzslás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van: ugyanis azt, akinek ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti, Magyarország egy vagy több településéről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani. Miről lehet itt szó? Például a kuruzslóban – illetve tulajdonképpen a saját gyógyulásában – annyira hisz néhány becsapott ember, hogy a vajákos lebukása után is bízik a csalóban: ugyanúgy jár hozzá, és fizet neki a semmiért, mint annak előtte. Ilyen esetekben elrendelhető a kitiltása egy adott városból, vagy más településről a kuruzslónak. Biztos sokan emlékeznek arra a zalai, teskándi álgyógyítóra, akit Jézus reinkarnációjának tartott néhány fanatikus híve, és még azután is megbízott benne, miután a férfi lebukott…

Papp Attila