„Ne veszítsük el a józan eszünket, a hitünket, a reményünket, ne ijedjünk meg, mert miénk a jövő…”

Észre kell vennünk Isten jelenlétét az életünkben, a Biblia hatását a művészetekben – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Márfi Gyula veszprémi érsek, kiemelve, az európai jog mélyén ott vannak a keresztény fogalmak, és számos remekműnek is keresztény – gregorián – gyökerei vannak, találni erre példát Liszt és Berlioz szerzeményeiben is.

Márfi Gyula: Ne veszítsük el a józan eszünket, a hitünket, a reményünket…A kereszténység kétezer éve egyesít bennünket (Fotó: Péter Árpád)

Az első adventi gyertya meggyújtásakor arról is beszélt a főpap Hévízen, hogy a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavát a kereszténységtől vette át a felvilágosodás.

– Keressék meg a szabadságot az iszlámban, Kínában vagy Japánban, keressék meg az egyenlőséget mondjuk Indiában, ahol a kasztrendszer ma is szigorúan tartja magát. A demokráciát csak keresztény államokban lehet megtalálni, ma mégis hatalmas a keresztényellenesség a világban – szögezte le, emlékeztetve, XVI. Benedek pápát nem is olyan régen például nem engedték be egy római állami egyetemre előadást tartani, mert ő a katolikus egyházfő. Az nem számított, hogy ő is egy ember, ráadásul tudós, és nem mellékesen egy állam (Vatikán) vezetője.

Márfi Gyula további eseteket is sorolt. Felidézte, 2016-ban kiadott az Európai Bizottság egy agendát, amiben feltüntették az unió alakulásával kapcsolatos fontosabb dátumokat és a világ nagy vallásainak jelentősebb ünnepeit, még a szikhekét is. De december 25-énél üresen maradt a lap…”Európa elfelejtette az adventet és a karácsonyt.” Angliában pedig, amikor az anglikán egyház készített egy két és fél perces reklámfilmet, annak sugárzását egyetlen tévécsatorna sem vállalta, még pénz ellenében sem.

Caligulához hasonló őrült vezetők ma is vannak Európában. Ugyanúgy isznak s rombolnak is…

– De náluk, azt mondják, vallásszabadság van… Nyugaton hirdetik a pluralizmust, a gender ideológiát, a multikulturalizmust, miközben hívják be Európába a monokultúrát, az iszlámot. A szunnákból (Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összessége – a szerk.) tudjuk, Mohamed megtiltotta számos hangszer használatát s az élőlények ábrázolását, nem véletlen, hogy a legtöbb iszlám államban egyetlen élőlény sincs a képzőművészeti alkotásokon, és nem működnek szimfonikus zenekarok sem. S az is nyilvánvaló, hogy megvetik a mi kultúránkat.

Márfi Gyula szerint Európában toleranciáról beszélnek, miközben importálják az intoleranciát. „Demokráciát, egyenlőséget hirdetnek, és behívják a muszlim tömegeket, azokat, akiknél még létezik rabszolgaság, s a nők nem egyenjogúak a férfiakkal, sőt, a férjének nem engedelmeskedő nő megverése nem bűn, hanem majdnem kötelesség. Minket kafírokat – vagyis nem-muszlimokat – sem tartanak egyenlőnek magukkal. Nem őket bántom, nekik ez a hitük, Istenem, ne haragudj rájuk ezért! De hogy a keresztyén Európában élő emberek ennyire sötétagyúak legyenek, azt nagyon nehéz megérteni, elfogadni”, szögezte le Márfi Gyula.

– Mi azonban ne veszítsük el a józan eszünket, a hitünket, a reményünket – figyelmeztetett az érsek. – A kereszténység kétezer éve egyesíti a latin, a germán és a szláv népeket, s azokat, amelyek egyikhez sem tartoznak, például a magyarokat. Mi 2018-at írunk, mert körülbelül ennyi ideje született Jézus – a muszlimok 622 évvel kevesebbnél járnak… Ha minket magyarokat, keresztényeket most nyugatról kritizálnak, gúnyolnak, ne ijedjünk meg, mert nekünk van igazunk. Ne ijedjünk meg, mert miénk a jövő. Már vannak fontos jelek, amelyek a kiemelkedésre utalnak. Folyton hívnak például profán intézmények, létesítmények megáldására, jártam én már szennyvízcsatorna alapkőletételénél és egy parkettagyár új csiszoló részlegének avatásán is. Nem mondtam nagy dolgokat, de az ünnepség után az ateista mérnök száját az hagyta el: gyerekek, a pap volt a legjobb…

Szent István sosem mondott olyat, hogy „Veled, Uram, de nélküled…”

Márfi Gyula szerint a megújulásnak számos más momentumai is vannak Magyarországon és Kelet-Európában. Itt van például az Alaptörvény, amely 2012. január elseje óta hatályos. Abban nagyon fontos mondatok szerepelnek. „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. … Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. … Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. … Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Magyarország támogatja a gyermekvállalást.”

– Ezen szakaszok miatt nyugaton rengeteget támadták Magyarországot. És miért? Mert ők dekadens korban élnek, mi pedig kezdünk már előrehaladni. Ne térjünk vissza se Sodomába, se Gomorrába, ne térjünk vissza a Római Birodalom hanyatló korába se, amikor komplett őrültek kormányoztak, mint Caligula, Claudius vagy Nero. Nem akarok durván fogalmazni, de Európában is vannak olyan vezetők, akiknél az ember elgondolkodik, ugyan, honnan szalasztották. A múltkor beszélgettem Habsburg György főherceggel, és kérdeztem tőle: igaz-e, hogy a kontinens egyik legfontosabb vezetője minden nap megiszik egy üveg viszkit? Azt mondta: érsek úr, tévedni tetszik, nem eggyel, hanem kettővel…

Péter Árpád

És pont. És ámen...

– Próbáljunk lélekben megújulni – adott útravalót az ünnepi időszakra Márfi Gyula. – Az advent és a karácsony is segítsen minket abban, hogy elfelejtsük azt, ami nálunk, pápistáknál sokszor elhangzik: na, megbérmálkozom, aztán nem lesz erre se gondom. És azt is felejtsük el, amit Szikora Robi énekelt – aki egyébként nagyon jó ember, de ebben nincs igaza –: „szeretlek is, meg nem is, tudod, így van ez, a szerelem engem bolonddá tesz”. Tanuljuk meg kimondani, és erre tanítsuk a fiatalokat is, hogy szeretlek téged, most és mindörökre. És azt se gondoljuk, amivel az István, a király zárul: „veled, Uram, de nélküled”. Azt kell mondanunk: veled, Uram. És pont. És ámen.

Találkozzunk, elvtársak!

Nálunk vasárnap az ünnepnap, mert Jézus ezen a napon támadt fel, de még orosz nyelven is a feltámadás napjának mondják a vasárnapot. Brezsnyev vagy Hruscsov elvtárs, amikor szombaton elbúcsúzott a kormány vagy a párt tagjaitól, s azt akarta mondani, hogy másnap reggel 8-kor találkozunk a Vörös téren, akkor úgy fogalmazott, lefordítva: elvtársak, holnap, a feltámadás napján találkozunk 8 órakor a Vörös téren… – hozott történelmi s nyelvi példát Krisztus és a kereszténység hatására Márfi Gyula.

Adventtel új egyházi év kezdődött, és nekünk is meg kell újulnunk, figyelmeztetett Márfi Gyula

– Komolyabban kell vennünk az imádságot, rendszeresen látogatni a templomot, s rendbe kell tennünk felebaráti kapcsolatainkat, ami azt (is) jelenti, tartózkodjunk mások megbántásától, az irigységtől, a kapzsiságtól, a haragtól és a bosszúállástól. Az is fontos, hogy próbáljunk jót tenni a környezetünkben. Rendkívüli dolgokat tehát nem kíván tőlünk az advent, de azt igen, hogy ilyen lélekkel készüljünk Jézus születésének megünneplésére.