Előrelátó vagy látnok? – „Nektek kell megállítani az inváziót!”

Prófétaként előre látta a következő évtizedek során a kereszténység puszta léte ellen bekövetkező támadásokat, s ezek ellenében fogalmazta meg hitét Istenben, emberben, családban, nemzetben, hazában, a kereszténynek megmaradó Európában. Az életében bekövetkezett történelmi változások visszájára fordulhatnak a jelenlegi hatalmi központok túlnyomó többségében uralkodó keresztényellenesség következtében, ha a nagy pápa tanítását elhanyagolnánk – figyelmeztetett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Pápa a vasfüggönyön túlról címmel rendezett konferencián.

„Szentatya, miután hazaérünk, letérdelünk, és Önért lukakat imádkozunk a kövekbe” – ígérte Stefan Wyszyński bíboros az 1978. október 22-i beiktatás után minden lengyel nevében. A képen Szent Péter utóda a prímás gyűrűjét csókolja meg

„Mondd el ezt azoknak, akikkel találkozol majd a harmadik évezred Egyházában. Úgy látom, az Egyház halálos sebet kap valamitől. Mélyebb, fájdalmasabb sebet, mint amiket ebben az évezredben szenvedett el – utalt a pápa a kommunizmusra és a náci diktatúrára. – Iszlamizmusnak hívják. Elözönlik Európát; Európa olyan lesz, mint egy pince: régi relikviák, félhomály, pókhálók. Családi ereklyék. Nektek, a harmadik évezred Egyházának kell megállítani az inváziót. Nem fegyverekkel, az már nem lesz elegendő, hanem a hitetekkel, amelyet hitelesen éltek meg” – idézte tavaly a katolikus hírportál Szent II. János Pál pápa 1992-es szavait, ahogy egykori túrázó társa, Mauro Longhi atya megőrizte. Bár a világsajtó bevándorláspárti része azonnal a tanúság hiteltelenítésével próbálkozott, a Magyar Kurír további, sőt gyarapítható,ilyen értelmű pápai megnyilatkozást idézett.

A dialógust az iszlámmal okosan, a lehetőségek és határok pontos ismeretében és Istennek minden gyermekére vonatkozó üdvözítő terve iránti bizalommal kell folytatni. Szem előtt kell tartani a mélyen keresztény gyökerű európai kultúra és az iszlám gondolkodás közötti különbséget – szögezte le II. János Pál pápa 2003-as Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdításában.

1985-ben pedig szót emelt a kölcsönösség hiányáról, az iszlámra utalva: Érthető a keresztények megütközése és csalódottsága, akik például Európában befogadják más vallások híveit és biztosítják vallásgyakorlásuk lehetőségét, s ugyanakkor azt látják, hogy a keresztény vallás gyakorlását tiltják olyan országokban, melyekben ugyanazon vallások hívei, mint többség kizárólagossá teszik a saját vallásukat.

Miért tisztelik II. János Pált a nem hívők is? Eszményekre mindannyiónknak szüksége van. A mai embert megfosztották eszményképeitől, és helyükbe bálványokat állítottak. Az igazi eszmény útmutató erőket rejt magában, melyeket, ha végleg félreállítunk, elnyel bennünket a sötétség (Fotó: Fortepan)

1982-ben a pápa így szólította meg Európát: „Térj magadhoz. Légy önmagad. Fedezd föl eredetedet. Éleszd föl gyökereidet.” Majd az előbb már idézett apostoli buzdításában így folytatta: A századok folyamán megkaptad a keresztény hit kincsét. Ez az evangéliumból fakadó elvekre alapozza életedet, és belőle fakadnak a termővesszők nemzeteid művészetében, irodalmában, gondolkodásában és kultúrájában. De ez az örökség nemcsak a múlthoz tartozik; terv is a jövőre, amit át kell adnod az eljövendő nemzedékeknek, mert a személyek és a népek életének forrása, melyek együtt alkotják az európai földrészt.

Figyelemre méltó, hogy három évvel pápává választása előtt, egy 1975-ös vatikáni lelkigyakorlatában mire figyelmeztetett a krakkói érsek. Karol Wojtyła világosan kijelentette: az embert fenyegető két veszély, a fogyasztói felfogás és az egyházüldözés közül messze az utóbbi okozza a nagyobb kárt.

Negyven évvel később, 2015-ben Nyugat-Európa ájultan behódolt, Kelet-Közép-Európa azonban szilárdan ellenáll.

Papp János