Átverte a bankot egy hahóti férfi – nem kellett volna
Aki anyagi haszonszerzés végett ejt tévedésbe másokat, és ezzel kárt okoz, az csalást követ el, még akkor is, ha a szenvedő fél történetesen egy bank, és bizony akkor is, ha az okozott kár értéke csupán néhány tízezer forint. És a könnyen szerzett prédáért utóbb drágán kell majd megfizetni, hiszen a csalóra büntetés vár, no meg, a kicsalt pénzt is vissza kell adni. Arról nem is beszélve, hogy a büntetés jó néhány esztendőre is rúghat, amit a rácsok mögött kell eltölteni. Majd következik az igazi büntetés, mikor a frissen szabadult ember sok évig nem kap erkölcsi bizonyítványt, így maximum segédmunkára számíthat, már ha talál egy olyan munkaadót, akinek egyáltalán szüksége van egy „sittes” kubikusra.
Jó lenne, ha ezt végiggondolnák mindazok, akik úgy döntenek, hogy megszegik a törvényt, egy kevéske, könnyen szerzett pénz reményében. Nem éri meg. Valószínű, erre már az a hahóti fiatalember is rádöbbent, aki nem egészen százezer forint megszerzése miatt vert át egy bankot, hogy gyorskölcsönhöz jusson. A büntetőügy részleteiről a Zala Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől, dr. Pirger Csabától kértünk tájékoztatást.
Egy 26 éves, hahóti férfi 2017. január 09. napján 95.000,- Forint összegű áruvásárlási gyorskölcsönt igényelt egy Samsung A510 Gold típusú mobiltelefon készülék és tartozékai megvásárlása céljából egy műszaki áruházban. A bank által folyósított gyorskölcsön kedvező elbírálása érdekében a férfi az igénylőlapon – a bankot megtévesztve – valótlan adatokat jelölt meg arra vonatkozóan, hogy háztartása rendszeres havi nettó bevétele 270.000,- Forint, ugyanis, az valójában csupán 190.000 Forint volt. A férfi a kölcsön igénylése során egyéb hiteltartozást nem tüntetett fel és eltitkolta azt is, hogy 2011. 02. 25. napján 40.000 Forint személyi hitelt vett fel egy másik banktól, melynek törlesztését el sem kezdte. Továbbá háztartását lakáshitel, és további banki hitelek is terhelik.
A férfi az áruvásárlási kölcsön igénylésekor annak is tudatában volt, hogy az igénylőlapon munkáltatóként feltüntetett – nagykanizsai székhelyű – kft. munkáltatójával, a 2016. augusztus hónap óta fennálló, határozatlan idejű munkaviszonyát, a hitel felvételét követően nem fogja fenntartani.
A fiatal férfi az áruhitellel érintett mobiltelefont abból a célból vásárolta, hogy azt tovább értékesítve, többletjövedelemhez jusson. A férfi a gyorskölcsön pozitív elbírálását követően, a kölcsönszerződésben 12 havi futamidő kikötésével, 2017. február 28. napi kezdettel, havi 9.452,- Forint törlesztőrészlet megállapítása mellett, postai csekken vállalta a kölcsön visszafizetését. A kölcsönszerződés aláírását követően, 2017. január 13. napján a férfi munkaviszonya a munkáltató azonnali hatályú felmondásával megszűnt. Ezt követően a fiatalember, bár újból munkaviszonyt létesített, azonban a törlesztést ennek ellenére sem kezdte meg. Az ügyből büntetőeljárás kerekedett, amelynek során bebizonyosodott, hogy a férfi az áruhitelt folyósító bankot jogtalan haszonszerzés érdekében, a fizetési készsége és képessége vonatkozásában is megtévesztette, és ezzel 95.000 Forint kárt okozott, amely az eljárás során nem térült meg. A mobilkészüléket pedig ismeretlen személynek értékesítette.
Mindezek miatt a Nagykanizsai Járási Ügyészség a férfi ellen – büntető végzés kibocsátását indítványozva – csalás és magánokirat hamisítás vétsége miatt emelt vádat a dél-zalai város járásbíróságán.
Papp Attila