Évente 300 milliárd forint veszteséget okoz Magyarországon a hamisítás

Évente mintegy 300 milliárd forint forgalomkiesést okoz a Magyarországon a hamisítás, az ágazatok vesztesége a közvetlen értékesítésben 12,2 százalék, amely csaknem 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál - derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) a hamisítás elleni világnap alkalmából kiadott jelentéséből.

Hamis terméket vásárlók aránya termékcsoportonként Magyarországon (2014-2017) A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Tárki közös kutatása, 2017. október (százalék)

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT)  az MTI-nek eljutatott közleményében kiemeli: becslések alapján a forgalomkiesés következtében évente 9900 munkahellyel kevesebb áll rendelkezésre Magyarországon, a jogszerűen működő gyártók ugyanis kevesebbet termelnek, mint azt a hamisítás hiányában tennék, így ennyivel kevesebb munkavállalót képesek foglalkoztatni.  

Az Európai Unióban a szellemitulajdon-intenzív iparágakban 434 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás miatt, ami évente 60 milliárd eurót, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,5 százalékát jelenti.   

Ismertetik: a legnagyobb anyagi károkat Magyarországon a gyógyszeripar szenvedi el a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek miatt, ami évi nagyjából 140 milliárd forint veszteség, ez a szektor bevételének 14,1 százalékát jelenti. A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés 70, illetve 29 milliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszesitalok területén is súlyos, évi 17 milliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket. Az EUIPO becslései alapján a ruhaipar és az okostelefon-piac 15-15 százaléka, míg az alkoholtermékek 10 százaléka "fertőzött" hamisítással.    

A HENT és a Tárki 2017-es közös kutatása szerint a magyarok 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A legnépszerűbb termék a hamisított márkájú ruha 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, ellenőrizetlen forrásból származó vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal. A vásárlók csaknem kétharmada piacon vagy az utcán szerzi be ezeket a termékeket, további egyharmaduk boltban is vásárolja.      

Az EUIPO jelentés a szellemi tulajdont érintő jogsértésekre leginkább érzékeny 13 ágazatot vizsgálta. Ezek a kozmetikai és testápolási cikkek, ruházati cikkek, lábbelik, sportcikkek, játékok, ékszerek és órák, kézitáskák és bőröndök, zenei felvételek, szeszes italok, gyógyszerek, növényvédő szerek, okostelefonok, akkumulátorok és gumiabroncsok.

MTI