„A térség felvirágoztatását mi is az itt élők kezdeményezőkészségére, vállalkozó szellemére alapozzuk”

Ismét termelői vásár volt a hétvégén a kanizsai piacon. A megszokott termékek és a szezonális kínálat mellett ezúttal jó ötletekből és inspiráló történetekből sem volt hiány, a rendezvényhez ugyanis a Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Nonprofit Kft. is csatlakozott egy foglalkoztatási programmal.

Böllérbemutató, palántavásár vagy, mint éppen most, húsvétvárás: mindig valamilyen tematika mentén rendezik meg a Vásár(olj) Kanizsán! egy-egy állomását. A helyi gazdaságokat népszerűsítő sorozatot 2013 novemberében indította útjára a nagykanizsai önkormányzat, de mint arra legutóbb Dénes Sándor polgármester emlékeztetett: a piacon minden egyes nap termelői vásár.

– Az emberek már megszokták és megszerették ezt a programot, talán azért is, mert a vásárcsarnoknak megvan a maga varázsa. Itt nemcsak beteszik a kosárba a kiválasztott terméket, hanem szóba is elegyednek az árusokkal, megkérdezik, hogyan gondozzák a kertjüket, milyen praktikákat használnak, tehát sokkal személyesebb a kapcsolat, mint egy szupermarketben. A mostani vásár különlegessége, hogy a rendezvényhez a kanizsai foglalkoztatási paktum projektszervezete is csatlakozott: a kézműves mini műhelyeknél az érdeklődők egyrészt bepillantást nyerhetnek a különféle mesterségek, például a gyertyaöntés vagy a tejfeldolgozás világába, másrészt első kézből tájékozódhatnak a vállalkozóvá válás folyamatáról, illetve a támogatási lehetőségekről.

Az egyik ilyen pultnál Keresztes Mária gyermekével, Lillával várta a vásárlókat. A fiatal lány Budapesten él, de gyakran hazalátogat, hogy ötleteivel segítse édesanyja vállalkozását – a Krém Kézműves Sütibolttal a család régi vágya teljesült.

– Hosszú útkeresés után vágtam bele a cukrászképzésbe – mesélte Mária. – A szüleim annak idején lebeszéltek erről a pályáról, de amikor ötvenéves lettem, rájöttem: nem szeretnék önmagam adósa maradni egy beteljesületlen álommal. Sok mindent kipróbáltam, de valahogy mindig azt éreztem, hogy a konyha az én terepem, ott mozgok igazán otthonosan.

Mária sikeresen letette a szakvizsgát, de utána már nem érte be annyival, hogy van egy papírja: saját vállalkozást szeretett volna. A Krém Kézműves Sütibolt végül tavaly novemberben nyitotta meg kapuit Palinban. Az üzletben kizárólag helyi termelőktől beszerzett, friss hozzávalókból készült sütemények kaphatók. A mesterséges adalékanyagok itt tiltólistán vannak.

– A vendégeink is látják, érzik a különbséget az előre csomagolt termékek és a mi süteményeink között. A piskótát és a házikrémest szeretik a legjobban, pedig semmi különös nincs a receptben. Mindent úgy csinálok, ahogy a nagy könyvben meg van írva, a titok a házi tej és a házi tojás. Igaz, hogy a mi sütijeink nem olyan nagyok, mint a boltiak, de sokkal ízletesebbek és laktatóbbak.

Keresztes Mária napi tíz-tizenkét órát dolgozik azért, hogy a bolt jól működjön. Vallja: ha az ember valamivel nem szeret foglalkozni, abból egy-két óra is sok, de ha azt csinálja, amit szeret, repül az idő.

Hétvégén, a vásárcsarnok kézműves mini műhelyeiben még sok ehhez hasonló történetet lehetett megismerni. Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő a vállalkozóvá válást segítő és népszerűsítő foglalkoztatási paktum kapcsán úgy fogalmazott: van, amikor nem munkahelyet, hanem egy jó ötletet kell keresni és megvalósítani.

– A paktum ilyen téren összhangban van a Mura-programmal, hiszen a térség felvirágoztatását mi is az itt élők kezdeményezőkészségére, vállalkozó szellemére alapozzuk. Mind a turizmus, mind az agrárfejlesztés területén keressük azokat, akik saját vállalkozásban, gazdaságban gondolkodnak, hiszen azon túl, hogy az egzisztenciájukat biztosítják, egy idő után már másoknak is munkát tudnak kínálni.

A Mura-program miniszteri biztosa hangsúlyozta, inspiráló példák már most is vannak: a szántóföldet művelő gazdák mellett megjelent egy olyan réteg – főleg a harmincas korosztály körében –, amelyet egyre inkább az innovatív megoldások érdekelnek. Becsehelyen egzotikus déligyümölcsöket termesztenek, Nagyrécsén pedig családi gazdaságok fogtak össze, aminek eredményeképp harminc hektárnyi bogyós ültetvényt létesítettek a faluban. A tervek szerint a nyári szezonban negyven-ötven embert foglalkoztat a termelőközösség, amely ráadásul egy Magyarországon eddig még nem használt technológiát alkalmaz majd.

– Ekkora gazdaság vélhetően már nem csak a helyi igényeket lesz képes kiszolgálni – mutatott rá Cseresnyés Péter. – Valaha nagy híre volt a kanizsai piacnak. Szeretnénk, ha ez most is így lenne, és a nagybani felvásárlók visszatalálnának ide, hogy aztán az ország más pontjaira is eljuttassák – akár egy egységes Mura-brand részeként – a térségben előállított termékeket és Murafölde jó hírét.

Nemes Dóra

Fotó: Gergely Szilárd

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Lokálpatrióta Hetilapban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.29.