Elfogadták a megye klímastratégiáját

Elfogadta a megyei közgyűlés Zala klímastratégiáját. A programot a nagykanizsai Fenntartható Jövőért Egyesület dolgozta ki. A nagyszabású munkába minden olyan szakterület képviselőjét bevonták, amely a klímavédelemben érintett: a mezőgazdaságtól kezdve az egészségügyön át a turizmusig.

A klímaváltozás jelei már Zalában is láthatók

Egy 2015-ös felmérés szerint évente egymillió tonna szén-dioxid-egyenértékű káros anyag kerül kibocsátásra a megyében. Zala még a szerencsésebb területek közé tartozik, hiszen a második legjobban erdősült megye hazánkban. A szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek: a klímaváltozás a fenyvesek pusztulásával, illetve új növények megjelenésével jár. – Itt a datolya- vagy a kiviültetvény, amit pár évvel ezelőtt még megmosolyogtunk volna. Mára azonban odajutottunk, hogy Becsehelyen van egy párját ritkító ültetvény, és annyi termést hoz, hogy Zala megye vagy akár egy nagyobb régió ellátását tudja biztosítani. A politikai vezetők most azon dolgoznak Zala megyében, hogy ezeknek a növényeknek a termesztése vagy telepítése bekerüljön a támogatott mezőgazdasági tevékenységek körébe – mondta el Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke.

Egy uniós projekt keretében az ország minden megyéjében elkészült egy-egy klímastratégia. Zalában a nagykanizsai Fenntartható Jövőért Egyesület szakmai programját fogadta el a megyei önkormányzat. A stratégia három pillére az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a már elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás, valamint a szemléletformálás. A program 15 célkitűzést és 42 intézkedést tartalmaz, egyebek mellett a környezetbarát közlekedés elterjesztését és az épületek energiahatékonyságának növelését. – Meghatároztunk olyan természeti értékeket is, amelyeken egyértelműen látszik, hogy negatív hatással van vagy lesz rájuk a klímaváltozás, például: a Budafai-arborétum növényei, a Vétyemi Ősbükkös, a különböző láprétek, láperdők és az ehhez hasonló természetes élőhelyek. De említhetném azokat a Zalára jellemző, speciális épített környezeti elemeket – a boronafalú házakat és a fa haranglábakat – amelyek ugyanúgy ki vannak téve az extrém időjárás viszontagságainak. Ezeket is szeretnénk megőrizni az utókornak – hangsúlyozta Musits Róbert, a Fenntartható Jövőért Egyesület elnöke.

A főbb intézkedések – háromévenkénti felülvizsgálattal – 2030-ig szólnak, de van olyan programelem, amely 2050-re vonatkozó vállalást fogalmaz meg. A klímastratégiát tegnap a megyei közgyűlés is elfogadta.