„Számomra az a legfontosabb, hogy ez a térség sikeres legyen!”

- Mura Program. Egy cím, egy vidékfejlesztési célkitűzés, amelyet sokat emlegettek az elmúlt egy-két évben, mégis sokak számára misztikus, megfoghatatlan fogalom. Elindult a program? - tette fel a kérdést a Kanizsa Cseresnyés Péter miniszteri biztosnak, a térség országgyűlési képviselőjének.  

- A rövid válaszom, igen – szögezte le a MP miniszteri biztosa. - Azonban ezt nem lehet ezzel az egy szóval elintézni. Fontosnak tartom, hogy mindenki pontosan értse, mit értünk Mura Program alatt.

- Kezdjük az elején! Miért született meg ez a program?

- A Nagykanizsát körülölelő dél-zalai térséget, amellett, hogy az országos társadalmi problémák is jelentősen érintik - az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, az elnéptelenedés, a vállalkozó szellem hiánya –, sújtja még az az adottság is, hogy rendkívül aprófalvas terület. Az ide tartozó több mint 80 település többsége néhány tíz-, illetve néhány százfős. Ezen felül, eltűnőben van a hagyományos vidéki tudás, mivel az új generációk már másként képzelik az életüket, a jövőjüket, hiszen az új trendek is ezt sugallják számukra. Mivel ennek a térségnek a természetes központja Nagykanizsa, ezért az említett kérdések a várost is alapjaiban érintik. Ma már egyik város sem képzelhető el a környezete és a vele való együttműködés sikere nélkül. Én hiszek abban, hogy ez a folyamat megállítható, megfordítható. Megfelelő intézkedésekkel, egy egységes program létrehozásával, pozitív jövőkép felmutatásával. Erre született a Mura Nemzeti Program.

- Azt mondja „nemzeti” program?

- Igen. Ugyanis az említett problémák engem már nagyon régóta foglalkoztattak, folyamatosan kerestem rájuk a lehetséges válaszokat úgy, hogy ne csak pontszerű, egy-egy ügyet felkaroló megoldás szülessen, hanem komplex, a város és a térség egészének fenntartását, fejlesztését szolgáló program. Az a célom, hogy az itt élőknek jövőt és bázist tudjunk teremteni, amelyre alapozva már mindenki saját maga építheti fel az egzisztenciáját, és a lehetőségek kihasználásával teljes életet élhet itt, ebben a térségben, amely az otthonunk. Tudom, hogy ez nem kis vállalás. Sokat dolgoztunk azon, hogy ezekre a jelenségekre megfelelő megoldást találjunk. Ezért is folyamodtam Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, hogy támogassa azt az általam – talán mondhatom így – „megálmodott” programot, amely megoldást jelenthet ezekre a problémákra. Ezt a fejlesztési csomagot, melyet Mura Programnak neveztünk el, a miniszterelnök értette, elfogadta, és a kormányzat számára támogatásra javasolta, nemzeti mintaprogrammá emelte, amelyből mindössze három van Magyarországon. Ezért Mura Nemzeti Program a hivatalos neve.

- Vagyis több mint egy területfejlesztő program?

- Nézze, nekem mint Nagykanizsa és a dél-zalai térség országgyűlési képviselőjének a legfontosabb, hogy a saját közösségünk számára találjunk jó megoldásokat, teremtsünk lehetőségeket. Helyben kell megtalálnunk a saját utunkat. Az, hogy ennek részei olyan, az ország vidéki közösségeit érintő kérdések is, amelyek miatt a mi megoldásaink később az ország más területei számára is megoldást jelenthetnek, az könnyen elképzelhető. Emellett viszont fontosnak tartom, hogy minden térség megtalálja a maga adottságaira és hagyományaira épülő egyedi válaszait is.

- A Mura Programban mik ezek a válaszok?

- Néhány évtizede még természetes volt végigjárva ezt a vidéket, hogy azt láttuk, a házak kiskertjeiben zöldségek és gyümölcsök teremtek, az udvarokban tyúkokat, kacsákat, libákat, sertést, marhát neveltek, a kamrában ott lógtak a kolbászok és sonkák, a földeket és a szőlőhegyeket gondosan művelték. Ez a háztáji gazdálkodás éléskamrát és identitást jelentett mind a vidék, mind pedig a város lakói számára. Kanizsa régi híres piacán ott voltak ezek a minőségi alapanyagok, ott volt az élő hagyomány. Másrészről, a csodálatos természeti környezet és a kulturális értékeink, amelyek itt, a dél-zalai dombok között minket körülvesznek, eddig feltáratlanok maradtak. A határok közelsége miatt, a hidegháború, a szocializmus és a jugoszláv konfliktus állandó feszültsége elzárta a kapcsolatok és a kibontakozás lehetőségét. Ennek köszönhetően azonban a térség a turizmus által érintetlen maradt, amely a jelen és a jövő számára tartogat lehetőségeket.

- Tehát a megoldások a mezőgazdaságban és a turizmusban lehetnek?

- Igen, ebben rejlenek a hagyományaink és a tudásunk, valamint az adottságaink is ezt az utat jelölik ki számunkra. Természetesen a mai igényeknek megfelelően. Nem biztos, hogy manapság az jelent perspektívát egy fiatal számára, ha azt mondjuk neki, gyere haza és műveld a szőlőt, vagy tarts sertéseket… Vagy, hogy válogass a helyi cégek kínálta munkalehetőségek közül, és légy alkalmazott! A világ ma másként működik. Fontos az önfenntartás, a kényelmesebb élet, a szabadidő és a jövedelmezőség is. A Mura Program során, a meglévő tudásra alapozva, azt átörökítve, mégis mai, modern eszközökkel és igényeknek megfelelően fejlesztünk. Ezen felül mindenképpen fontos a két terület, a mezőgazdaság és a turizmus összekapcsolása is.

- Nemrégiben körbejárta a magyar sajtó egészét, hogy ön Becsehelyen magyar kivit szüretelt. Sokakban ez furcsa képzeteket kelthet. Mégis miért állt egy ilyen kívülről kockázatosnak tűnő kezdeményezés mellé?

- Valóban, a Tanú című film szállóigéje miatt sokan ugrattak ezzel. De a kivi esetében nem erről van szó. Nem kicsi, nem sárga, nem savanyú…, hanem kimagasló minőségű és beltartalmú, komoly piaci kereslettel rendelkező gyümölcs, amely a talajszerkezetnek és a mikroklímának köszönhetően az országban egyedülállóan csak itt, a dél-zalai dombhátakon termeszthető üzemi méretben. De nem csak a kiviről van szó, számos más, egyelőre különlegesnek tűnő gyümölcsre is igaz ez – a fügére, a datolyaszilvára vagy az áfonyára. Örülök azonban, hogy rákérdezett, mert a kivi talán szimbolikus is lehet a program szempontjából. Hiszen megmutatja, milyen új lehetőségek rejlenek itt, amelyek kiaknázásával sikeressé válhat e térség gazdasága. Számos szőlőhegy ma megműveletlen, magára hagyott, hiszen tudjuk jól, a szőlőművelés komoly törődést és ráfordítást igényel, ugyanakkor a versenytársak erősek. A kivi és még néhány más gyümölcs estében azonban kevesebb idő és munka ráfordításával, esetleg azok feldolgozásával olyan értékes termékeket kaphatunk, amelyeknek jó a piaca a kereskedelemben. Ez a szőlőhegyek gazdasági funkciójának legalább részbeni visszaszerzését célozza. Ráadásul még a turizmus számára is érdekesek.

- A mezőgazdaság területén csak a gyümölcstermesztésben gondolkodnak?

- Az a célom, hogy a Mura Programon keresztül mind a mezőgazdasági, mind a turisztikai területet az együttműködés és a hálózati logika jellemezze. Nem feltétlenül a terméken, hanem sokkal inkább annak minőségén és a teljes termelői és értékesítési láncolat kialakításán van a hangsúly. A Mura Program miniszteri biztosaként az a feladatom, hogy olyan együttműködéseket generáljak, amelyekbe a térségből minél több szereplő képes bekapcsolódni, a háztájitól az üzemi méretűig, a termelőtől a feldolgozón át az értékesítőig. Mindezt egy, „Mura” márkanév alatt, magas minőségben. A bogyós és a különlegesebbnek számító gyümölcsökön túl foglalkozunk még a gyógynövénytermesztéssel és -feldolgozással, ami a kisebb önkormányzatoknak jelenthet megoldást, illetve indítunk például egy gourmet alprogramot is, amely a magas színvonalú éttermek minőségi alapanyagokkal és termékekkel történő ellátását célozza. De ezek természetesen csak kiragadott elemek, nyilván még sok mindent lehetne elmondani. Hisz’ amióta elindult a program, azt tapasztalom, hogy még rengeteg dologból meríthetünk, a helyiek kreativitása is kimeríthetetlen. A MuraFoods rendszer lényege, hogy bizonyos termékekből elérjük egy jelentős mennyiség és minőség megtermelését, ami vagy alapanyagként, vagy feldolgozott formában kis- és nagykereskedelmi forgalomba kerülhet, valamint ezek a termékek a majd ide érkező turisták számára is megvásárolható, hazavihető ajándékot jelentsenek. Itt beszélhetünk a vidék és a város szimbiózisáról, hiszen a vidék adja a termelést és feldolgozást, míg a városi központ a technológiát, az értékesítést és a logisztikát.

- Sokszor hallhattuk az elmúlt időszakban a Murafölde elnevezést. A térképen viszont hiába keressük ezt a nevet…

- Valóban. Mindig is problémát jelentett a dél-zalai térségnek, hogy nem volt identitást képző, identitást jelentő elnevezése, holott hagyományában és kultúrájában mindig is egy egységnek számított. Emiatt a Mura Program tervezésekor kollégáimmal nagyon sokat gondolkodtunk, hogy miként is lehetne ezen változtatni. A turisztikai fejlesztés, az hogy elhatároztuk, ezt a területet - Nagykanizsa központtal – új turisztikai célterületként felhelyezzük a hazai és nemzetközi térképre, tulajdonképpen nélkülözhetetlenné tette, hogy megkeressük e térség nevét. Hosszas vizsgálat után a Murafölde elnevezésre jutottunk; a Mura folyó és a földe szó is része a helyi emberek identitásának, illetve a térségben számos „földe” elnevezésű településsel is találkozhatunk. Ezen felül, ez az elnevezés egyfajta titokzatos, feltáratlan területre is utal, regényességet, legendákkal teli vidéket sugall.  Az elmúlt hónapok tapasztalata alapján azt mondhatom, hogy az emberek megszerették és használják ezt az elnevezést, számos alkalommal találkozom vele, ami örömmel tölt el.

- Említette a turizmusfejlesztést. Hogyan látja – akkor már mondjuk így: - Murafölde turizmusát?

- Elsősorban a természeti értékekre és az élményre szeretnénk építeni. Olyan aktív turisztikai fejlesztéseket tervezünk – kerékpáros, vízi, bakancsos, lovas -, amelyeken keresztül feltárulnak az eddig szinte még saját magunk előtt is rejtve maradt értékek. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen készítünk egy stratégiát, amely e területet kiemelt turisztikai térséggé emeli. A munka folyamán néha még én is meglepődöm, hogy micsoda egyedülálló értékekkel, csodákkal rendelkezünk. Ezt kell megmutatnunk, mind az itt, a közelben élők, mind pedig a nagyvilág számára. Annak érdekében, hogy a figyelmet ráirányítsuk Muraföldére, mindenképp szükség van egyedi, élményt nyújtó attrakciók telepítésére a térségben és Nagykanizsán egyaránt. Erre már komoly tervekkel rendelkezünk. Emellett fontos szerepet szánunk a gasztronómiának, amelyben egy bázakerettyei gourmet étterem is komoly szerepet vállal, továbbá folyamatban van egy olyan koncepció kidolgozása is, mely épp az imént említett legendás, titokzatos vidék imázsát teremti meg, a pördék és dömék kedves alakjával, hogy egy kicsit sejtelmes is legyek. Természetesen ahhoz, hogy ez egy valódi célterületté összeálljon, szükséges a helyi infrastruktúra-hálózat fejlesztése is, ezen szintén dolgozom. A fejlesztések részleteiről viszont csak a közeljövőben beszélnék, amikor már a folyamat abba a szakaszába ér. Vannak már konkrétumok is a programon belül, hisz megvalósítás alatt áll a Zalaerdő egymilliárd forint értékű kisvasútfejlesztése, ami fontos turisztikai vonzerő, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park újabb szürkemarha- és bivalytelepet hoz létre a Mura mentén, Letenye térségében, ami például a kisgyermekes családok számára jelenthet kikapcsolódást. Ugyanakkor ez a fejlesztés a már említett gasztroalapanyag-előállítást is segíti, tehát a program pillérei - itt is látható módon - összeérnek. Továbbá nagyon fontosnak tartom, hogy a Mura Programhoz köthetően rendelkezésre áll egy Projekt Előkészítési Alap (PEA), amelyet a program keretében beadott és jogosult pályázatok tervezési és előkészítési költségeire, ezen költségek előfinanszírozása érdekében kezdeményeztem. Ebből az alapból már több mint 50 millió forintot lehívtak az egyes pályázók, s ez továbbra is rendelkezésre áll, az igénylésről a Széchenyi Programirodában érdemes érdeklődni.

- Gondolom, ahhoz, hogy egy ilyen sokrétű programot sikeresen lehessen megvalósítani, komoly szakmai bázisra, munkatársakra van szükség?

- Természetesen. Miniszteri biztosként hozzám tartozik egy jelenleg négyfős csapat, amely a program kiteljesedését segíti. Az ott dolgozók legfontosabb feladata, hogy eljutassák hozzám a térségből érkező kezdeményezéseket, hogy megtaláljuk a szinergiákat, hogy összekapcsoljuk egymással az egyes szereplőket annak érdekében, hogy ez a hálózat, láncolat létrejöhessen. Az én feladatom pedig, hogy megteremtsem ezek megvalósulásának kereteit, feltételeit és forrásait a kormányzat részéről.

- Mi a Mura Program küldetése, és miként tudja ezt ön elősegíteni?

- Legfontosabbnak a szemléletváltást tartom. Jelenleg az uniós források világában élünk, ahonnan nehéz kitekinteni olyan távlatokra, melyek nem férnek bele a projektlogikába. A Mura Program minimum 10-15 éves távlatokba tekint, hosszú távra szól, célkitűzése a helyi, vidéki gazdasági potenciál megteremtése, a fenntartható vidék létrehozása, a megélhetési lehetőségek fenntartása és fejlesztése, ezáltal a térség népességmegtartó erejének növelése. S hogy mivel tudom mindezt én elősegíteni? Azt gondolom, hogy az elkötelezettségemmel és az elhivatottságommal, a képviseletemmel. Számomra tényleg az a legfontosabb, hogy ez a térség sikeres legyen, az itt élő emberek megtalálják a megélhetésüket, a boldogulásukat, és az, hogy a külső szemek meglássák azt a szépséget és azokat az értékeket, amelyek minket jellemeznek.

Papp Attila