Hamisan tanúztak az örökség megszerzése érdekében
Az elhunyt nagymama borsfai házának megszerzése érdekében hamisított, illetve tanúzott hamisan, és bírt rá erre másokat is a család egyik tagja. A meghökkentő büntetőügy részleteiről a Zala Megyei Főügyészség sajtószóvivőjét, dr. Pirger Csabát kérdeztük.
A borsfai nagymama 2008. március 13-án kelt végrendeletében házát lányára hagyta, akinek két gyermeke volt. Az örökösként megjelölt lánya még annak az évnek a nyarán elhunyt, így a nagymama 2009. május 8-án új végrendeletet írt, mely szerint a házat a két unokája közül csak az egyikre hagyta. Ez azonban elhunyt lánya élettársának nem tetszett. Ezért 2010-ben győzködni kezdte a nagymamát, hogy írjon új végrendeletet, miszerint a házat fele-fele arányban a két unokára hagyja. Ebbe az idős asszony bele is egyezett, és megkérte a férfit, a későbbi vádlottat, hogy készítse el az iratot. A férfi el is készítette, a nagymama azonban azt már nem volt hajlandó aláírni, így a továbbra is érvényes végrendelet szerint, halála esetén a borsfai ház csak az egyik unoka tulajdonába szállt volna át.
Az elhunyt lány élettársa azonban ezt nem tudta elfogadni, így az elkészített, de alá nem írt végrendelettel felkereste két ismerősét, és felkérte őket arra, hogy a nagymama által alá nem írt végrendelkezést tanúként írják alá. Mivel a tanúnak felkért ismerősök abban a hiszemben voltak, hogy a nagymamával mindez egyeztetve van, a végrendelet az akaratát tartalmazza és azt alá is fogja írni, így saját lakásukon, a végrendelkező távollétében a 2010. május 10. napjára keltezett végrendeletet tanúként aláírták. A dolog annyiban is maradt, mígnem 4 esztendő múlva meghalt a nagymama. A 2014. augusztus 27-én megtartott hagyatéki tárgyaláson a valójában hoppon maradt unoka ügyvédje bejelentette, hogy létezik egy, az eddigiekben fel nem merült végrendelet is, melynek csatolását vállalta. Az ügyvéd – nem tudván annak hamis voltáról – a 2015. március 25-én megtartott hagyatéki tárgyaláson csatolta a most megvádolt élettárs által elkészített és a nagyi helyett aláhamisított végrendeletet, a két tanú aláírásával. E végrendeletre figyelemmel a közjegyző a hagyatékot fele-fele arányban a két unokának adta át ideiglenes hatállyal, ugyanis a gyanút fogó, és csalást sejtő másik unoka a végrendelet érvényes voltát vitatta, s azt a Nagykanizsai Járásbíróság előtt keresettel megtámadta.
A Nagykanizsai Járásbíróság a 2015 végén és 2016 elején lefolytatott tárgyalásokon, a végrendeleten tanúként szereplő személyeket is meghallgatta. A tanúk a hamis tanúzás törvényes következményeire történt kioktatást követően a végrendelet aláírásának körülményeiről hamis vallomást tettek, vallomásaikat az élettárs felkérésére és rábeszélésére azzal a valótlan tartalommal tették meg, hogy a végrendeletet saját otthonában, a néhai nagymama előttük saját kezűleg írta alá. A járásbíróság a végrendelet érvénytelensége iránti keresetnek a hamis tanúvallomások ellenére is, a beszerzett írásszakértői véleményre támaszkodva helyt adott.
A jogerős ítéletre figyelemmel a közjegyző a hagyatékot 2017. január 26-án csak az egyik unoka részére adta át, míg a hamis végrendelet ügyében nyomozás indult az élettárs, és a hamisan tanúskodó két személy ellen. Ennek eredményeként, a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség az elsőrendű vádlott élettársat polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével – őt, mint elkövetőt, és mint felbujtót is –, míg a két hamisan valló tanút pedig szintén polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével (őket, csak, mint elkövetőket) vádolta meg.
Papp Attila