Őszirózsák
Az első világháború teljes katonai kudarca, és az osztrák kétfejű sas uralma alól szabadulni akaró népek függetlenségi törekvései miatt, 99 évvel ezelőtt, szerte az Osztrák–Magyar Monarchiában megmozdulások vették kezdetüket: 1918. október 5. napján a zágrábi, október 14-én pedig a prágai helyőrség lázadása tört ki. Egy hét múlva, 1918. október 23-án a Magyar Királyság területén is nyílt zendülés kezdődött, amikoris a Fiumében (Rijeka) állomásozó 79. gyalogezred (horvát) fegyveres felkelést robbantott ki, megszállta a várost, a magyar királyi adminisztrációt elűzte, és kimondta Fiume csatlakozását az önálló, független Horvátországhoz.
A fiumei események valósággal elsöpörték a Wekerle-kormányt. 1918. október 24-én volt az első nagyobb, gróf Károlyi Mihályt éltető tüntetés Budapesten. Másnap már összecsapások is voltak a tüntetők és a csendőrök között, az attaknak 40 súlyos és 200 könnyebb sérültje volt. Eközben megalakult a Magyar Nemzeti Tanács: a Monarchiából való magyar kiválást még aznap kimondták. Október 28. napján került sor a„lánchídi csata” néven elhíresült összecsapásra. A tüntetők a Várba akartak vonulni, hogy József főhercegtől követeljék Károlyi kinevezését. A karhatalom a Lánc-hídnál több sorban felállítva állta el a tömeg útját. Az első sorban felállított, honvéd tanezredből kivezényelt szakasz nem tüzelt, átengedte a tüntetőket. A 2. sort alkotó rendőrök azonban lőttek, 3 halott, és mintegy 50 sebesült lett ennek az eredménye. A további vérontást a 3. sor katonáinak szakaszparancsnoka akadályozta meg: a rendőrökre kiáltott, hogy sortüzet lövet rájuk, ha még egyszer tüzelni mernek az emberekre.
Másnap a budapesti rendőrség, félve a tömeg haragjától, bejelentette a Magyar Nemzeti Tanácsnak a csatlakozási szándékát.1918. október 30. napján történt, hogy a Gizella téren tartott tüntetésen a jelenlévő katonák eltávolították az utolsó magyar király, IV. Károly névbetűit viselő sapkarózsáikat, és helyébe őszirózsát tűztek. Az esti órákban hatalmas tömeg verődött össze Budapest utcáin. A Gizella térről az Astoria szálló elé vonult a tömeg, ahol a Nemzeti Tanács főhadiszállása volt. Itt bejelentették az embereknek, hogy a Keleti pályaudvarról a frontra akarnak küldeni két menetszázadot. Erre a sok ezer ember a Keletihez vonult, betörtek a pályaudvarra, és onnan már a katonákkal, valamint a feltört vagonokból származó nagyszámú fegyverrel tértek vissza az Astoriához. Az egyik század elfoglalta a Veres Pálné utcai Térparancsnokság épületét. A karhatalom addigra már csak a két bosnyák zászlóaljban bízhatott, akik meg is támadták a Térparancsnokságot védő, fellázadt magyar katonákat. A magyar menetszázad viszont visszavonulásra kényszeríttette a bosnyákokat. A másik kiszabadított század eközben a Baross és a Nagymező utcai telefonközpontokat szállta meg: a központok elfoglalása bénította meg végleg a városparancsnokságot.
Éjjel 3 óra körül Lukachich városparancsnok Hadik miniszterelnöktől felhívta a királyt, és jelentette a helyzetét. Hadik megállapodott IV. Károllyal, hogy lemond Károlyi javára a kormányelnökségről. Ez után József Ágost főherceg megkapta az utasítást, hogy lépjen kapcsolatba Károlyi Mihállyal. Megcsörrent a telefon az Astoriában, és Károlyit a Várba kérették, hogy miniszterelnökké kinevezzék. Eközben gróf Tisza Istvánt katonák egy csoportja a lakásán agyonlőtte. 1918. október 31-én általános sztrájk kezdődött. A munkásság az üzemeket elhagyva a város belsejébe vonult. A villamosközlekedés leállt. A főutakon a katonai teherautók, lovas fogatok, rekvirált személyautók zsúfolva voltak a győztes, őszirózsás forradalmat éltető és a levegőbe lövöldöző fegyveres katonákkal, civilekkel.
Dr. Papp Attila