Nem csak az árva kutyáknak fog hiányozni

Már egy éve betegeskedett, de sosem panaszkodott: nem volt szokása. Öt éve dolgoztunk már együtt a nagykanizsai állatotthonért, de én mindig csak azt hallottam tőle, hogy mit kellene még megcsinálni, megtenni, elintézni az elárvult kutyusokért és macskákért. Sosem panaszkodott.

Az Élettér volt az „élete”, hosszú évek óta, hiszen már ő koordinálta le a menhely mostani, vasútállomás alatt lévő Csákány utcába költözését is, ami pedig több, mint egy évtizede történt. De az ő vállán nyugodott az Élettér egyesület teljes adminisztrációjának intézése is, sokszor napokig elérhetetlen volt a tengernyi papírmunka miatt, de a határidő nála mindig szent volt, sosem késett el semmivel. A nyári, kutyás táborok oszlopos tagja volt, szervezett, irányított, ötletelt, főzött, mikor, mire volt éppen szükség. Persze, mindezt úgy, hogy mellette dolgozott, hogy otthon is gondoskodott egy kutyusról, hogy vezette a háztartást, és unokázott. Bár nyugdíjba ment, de az állatotthonnal napi kapcsolatban maradt, még betegsége idején is. November 6-án lett volna 61 éves Maros Sándorné, Zsuzsa. Korán elment. Nem csak az árva kutyusoknak fog hiányozni…

Dr. Papp Attila