Készüljünk a hidegre! - Betakarózni, vagy feltekerni?

A fázósoknál már elkezdődött a fűtési szezon: a hűvösen induló szeptember mindenkit meglepett, különösen a több hullámban érkező, heteken át tartó hőség után. Ugyan a déli órákban még érezteti a nap az erejét, de reggelente és este már jó, ha kéznél van egy pulóver vagy vastagabb kardigán.

Az esős ősz beköszöntével egyre többet csörög Kuzma Attila telefonja. A társasházkezeléssel is foglalkozó férfi több kanizsai lakóház közös képviseletét látja el, és mint mondja: már érdeklődtek néhányan az elmúlt hetekben arról, mikor lesz fűtés az épületben. Kanizsán van olyan társasház, ahol szervezeti-működési szabályzat rögzíti, mikor kell elindítani a fűtést, de jogszabály nincs erre vonatkozóan. A távhőszolgáltatás esetében egy hónap múlva, október 15-én indul a szezon.

– Szeptember elején jellemzően még nem szoktunk fűteni. Nyilván én is érzem, milyen az időjárás, és mérlegelem a kéréseket, de amikor egy lakóközösségből már hatan-heten is jelzik, hogy fáznak, szólok a szolgáltatónak, amely még aznap elindítja a fűtést – mondja. – A lakók többsége egyébként kivárja a hivatalos fűtési idény kezdetét, és igyekszik takarékoskodni, amióta pedig költségmegosztókat is felszereltek a fűtőtestekre, az emberek sokkal tudatosabbak ezen a téren.

Kuzma Attila egy jellemző hibára is felhívja a figyelmet: sokan feleslegesen tekergetik a radiátor termofejét, sőt, jóhiszeműen teljesen le is tekerik azt. Így viszont elzárják a szelepet és a fűtővíz útját, ami később a berendezés meghibásodásához vezethet. A rendszer maga szabályozza a víz áramoltatását – hasonló elven működnek azok a kazánok is, amelyek érzékelik a külső hőmérsékletet –, és a megfelelő beállítások után, s annak függvényében kapcsolnak ki vagy indulnak el, hány fok van odakint.

A fogyasztói tudatosság része az évenkénti karbantartás is, hangsúlyozza Timmermann Péter, a Zalagáz Kft. ügyvezetője. A kanizsai üzletet sokan keresik már most is, jellemzően valamilyen meghibásodás miatt.

– Nagyon sokszor negyven-ötven éves kazánokhoz hívnak minket. Az emberek általában úgy gondolnak a fűtésre, mint ami „csak úgy van” a lakásban, és azon túl, hogy télen bekapcsolják, nincs egyéb teendőjük vele. Pedig a nyílt égésterű, elavult készülékekkel nemcsak az a baj, hogy tönkremehetnek, hanem szén-monoxid-mérgezést is okozhatnak.

Két évvel ezelőtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elkészítette a szén-monoxid-mérők pozitív és negatív listáját – az országos ellenőrzésen a bevizsgált negyvenkét termékből csupán tizenkettő felelt meg.

– Nekünk egy típus vált be, ami a hatósági ellenőrzésen is átment, ezért nem is forgalmazunk más fajtát – mondja Timmermann Péter. – Ez a készülék hét év jótállással 15 ezer forintba kerül – nyilván árulnak drágábbat is, de ez is tökéletesen megfelel a célra. Ebben az árkategóriában tehát már lehet találni jó berendezéseket, akár a nagyobb áruházakban is, de sokkal olcsóbbat nem érdemes venni. Ne feledjük: nem pár ezer forint megtakarítást kockáztatunk vele, hanem a saját életünket.

A szakember által említett szén-monoxid-mérő beüzemelésével nincs különösebb teendő: falra szerelhető, de le is lehet tenni valahová, a lényeg, hogy fejmagasságban legyen, és abban a helyiségben, ahol a tüzelőberendezés van.

A nyílt lánggal üzemelő gázkészülékek mellett a rosszul szellőző helyiségek, a nem megfelelően használt fűtőberendezések, valamint az ellenőrizetlen minőségű tüzelőanyagok is rizikófaktort jelentenek csakúgy, mint az eldugult, romos kémények. A katasztrófavédelem munkatársait minden évben többször riasztják kéménytüzekhez, ahogy a mentőket szén-monoxid miatti rosszullétekhez. A színtelen, szagtalan, „csendes gyilkos” az elmúlt öt évben nem ölt Zala megyében – ahhoz, hogy idén se történjen tragédia, elengedhetetlen az odafigyelés.

Nemes Dóra